Emmanuel Macron egy közös európai beavatkozási erő, közös védelmi költségvetés és közös doktrína létrehozását javasolta szerdán az európai védelmi és biztonságpolitika megerősítésére – jelentette az MTI.

A francia elnök az európai szuverenitás visszaszerzése egyik kulcskérdésének nevezte a biztonsági kérdést. Ennek érdekében egy európai hírszerzési akadémia, egy európai terrorelhárítási ügyészség és egy, a természeti katasztrófák esetén bevethető közös polgári szolgálat felállítását is javasolta. A migrációs helyzet tartós kezelésére pedig egy európai menekültügyi hivatal és egy európai határrendészet létrehozását tartja szükségesnek.

Emmanuel Macron arról is beszélt, hogy szerinte az eurózónának saját költségvetésre és pénzügyminiszterre van szüksége, és ez kulcsfontosságú a közös valutát használó övezet stabilitásának biztosításához, valamint ahhoz, hogy átvészeljék a gazdasági sokkhatásokat. Az államfő úgy fogalmazott, nincs olyan mechanizmus, amely va­rázsütésre megoldja az összes bajunkat.

Hangsúlyozta, hogy csökkenteni kell a munkanélküliséget, amely minden ötödik európai fiatalt érint. Emmanuel Macron egy európai szintű adó létrehozását is javasolta a pénzügyi tranz­akciókra, amelynek teljes bevételét az oktatásra, az egészségügyre és az energetikai átmenetre épülő fejlesztési politikára fordítaná.

Hozzátette: Európa jelenlegi formájában túl gyenge, túl lassú, nem elég hatékony, ezért újra kell alapítani, hogy a kor nagy kihívásaival szemben képes legyen fellépni. „Hagytuk, hogy a kétkedés teret nyerjen. Hagytuk, hogy elterjedjen Európában az a gondolat, hogy Európa egy tehetetlen bürokrácia. Nem tettünk javaslatokat. (…) Pedig Brüsszel mi vagyunk minden pillanatban” – ismerte el a francia államfő.

Számít Merkelre, de van kire?

Elemzésében a Financial Times brit napilap kifejti, Emmanuel Macron nem véletlenül a német választások után mondta el beszédét, hiszen tervei végrehajtásában számít Angela Merkel német kancellárra. Ám miután Merkel meggyengülten került ki a voksolásból, és a Macron reformjait támogató szociáldemokraták minden bizonnyal kikerülnek a berlini koalícióból, szűkül a kancellár mozgástere.

Egyik lehetséges koalíciós partnere az a liberális Szabaddemokrata Párt (FDP), amely elutasítja a közös euróövezeti költségvetést. A Financial Timesnak nyilatkozó francia diplomaták pedig attól tartanak, hogy a nacionalista jobboldali AfD bekerülése a német parlamentbe politikája megváltoztatására és jobbra tolódásra kényszerítheti Merkelt.